DOJO KUN

 

    一、人格 完成に 努める こと

        hitotsu, jinkaku kansei ni tsutomeru koto
        Törekedj jellemed, személyiséged fejlesztésére. – Fogadom. (JELLEM)

 

    一、誠の道を守ること

        hitotsu, makoto no michi wo mamoru koto
        Légy őszinte, kövesd az igaz utat. – Fogadom. (ŐSZINTESÉG)

 

    一、努力の精神を養うこと

        hitotsu, doryoku no seishin wo yashinau koto
        Mindenben törekedj a maximális erőfeszítésre. – Fogadom. (SPIRIT, AKARAT)

 

    一、礼儀を重んずること

        hitotsu, reigi wo omonzuru koto
        Légy udvarias, tisztelj másokat. – Fogadom. (TISZTELET)

 

    一、血気の勇を戒むること

        hitotsu, kekki no yū wo imashimuru koto
        Tartózkodj az erőszakos cselekedetektől. – Fogadom. (FEGYELEM)

 

Gondolatok a teljességről

 

Sokszor vitatkozunk, hogy kinek van igaza, akár karatéról legyen szó, akár az élet egyéb területéről.

 

Gondolataim a karatén keresztül, talán az életben való eligazodáshoz is adnak segítséget.

 

Nagyon fontos dolog az alázat, a rendszeres gyakorlás, a tisztelet, de ezek csak szavak.

 

Próbáljuk a helyére tenni őket. Gichin Funakoshi élt 89 évet, és azt mondta, hogy nincs semmilyen karatestílus, csak karate van. Ezt 40 évvel ezelőtt nem teljesen fogadtam el, mert shotokanos voltam, és azt gondoltam, hogy az a karate.

 

Most, hogy elmúltam 65 éves, a véleményem kezd megváltozni. Egész pontosan egyre inkább elfogadom Gichin Funakoshi gondolatait.

 

Természetesen ehhez nagyon fontos a mindennapi gyakorlás.

 

40 évvel ezelőtt úgy gondoltuk, hogy a karate kata, kihon és kumite gyakorlásából áll. Aztán szép lassan rájöttem hogy ezek csak segédgyakorlatok, mert a mindennapi gyakorlás az makiwara és kata.

 

Persze ehhez kellett egy nagyon fontos dolog, az, hogy elkezdjek öregedni.

 

Az öregedés, ha a mellette minden nap gyakorolunk, megérteti velünk, mi a tisztelet. Egész pontosan a fent említett két szempont, amit Gichin Funakoshi mester mondott, egyből be lett volna tartva, sokkal kevesebb sérüléssel, sokkal nagyobb hatékonysággal lehetett volna csinálni. Itt jön a második fontos gondolat, az alázat. Ha ma egy fiatalnak az ember mond valamit, nem elfogadja azt, hanem nem csinálja vagy ami még ennél is rosszabb – itt jön be egy másik fogalom, a tisztelet – tiszteletlen módon vitatkozik. Ezzel csak az idő megy. Sajnos a fiatalok összetévesztik az iskolában elsajátított tudást a műveltséggel. Hajlamosak azt hinni, hogy az érettségi, a diploma, őket az öregeknél „okosabbá” teszi. Ez a mai világ egyik negatív sajátossága.

 

Az okosság, tanultság, az nem egyenlő a műveltséggel és legfőképpen nem egyenlő azzal a tudással, amelyet a gyakorlatok végzése mindennapos gyakorlása használható tudássá tesz. Nézzünk egy példát. Kata, kihon, kumite. A japánok nagyon huncutok, mert ezeknek a gyakorlásához nem kell semmi segédeszköz, csak egy terem, és az illető az idők végeztéig ott gyakorolva, természetesen rendszeresen fizetve az oktatásért, gyakorolhatja a karatét. Ez a biznisz.

 

De Gichin Funakoshi azt is mondta, hogy a karate makiwara nélkül csak balett. És én, aki elmúltam 65 éves, és meghallottam Gichin Funakoshi szavát, és gyakorlom a makiwarát, rájöttem arra, hogy a begyakorolt technikák fizikai ellenállás nélkül gyakorlatilag nem használhatók. De teljesen hatékonyan biztosan nem.

 

A makiwara gyakorlása közben:

 

  • Erősödik a fizikum.
  • A kéznek az a felülete amelyet edzünk hatékonnyá válik.
  • Minden gyakorolt technika tisztul.
  • Az úgynevezett kinematikus lánc nemcsak elméletben hanem gyakorlatban is kialakul (sokkal jobban „bevésődik”).

 

A makiwara gyakorlása közben és mellette a katák gyakorlása egy új világot nyit meg a karate tudományában.

 

Minden kata számolásra végzendő, minden számolásra következik egy új dachi, egy új mozdulat, és sokan úgy gondolják, hogy ha ezt egymás után szépen be tudják mutatni, tudják a katát.

 

De Gichin Funakoshi mikor azt mondta, hogy aki az 5 heian katát tudja, az nyugodtan sétálhat a sötét parkban, a karate iránt alázattal viseltető ember számára kérdésessé tette, mi az hogy tudás.

 

Tehát a tudás szóhoz nagy alázattal kell közelíteni, mert a katákban, nem csak az adott dachiban levő gyakorlat a lényeg, hanem a két daci közötti „átmenet”, itt lehet egy hatékony védekező vagy támadó mozdulat.

 

Gichin Funakoshi azt mondta, hogy a karate teljes körű harcművészet. Tehát vannak benne ütések, rúgások, védések, fogások, feszítések, dobások.

 

A mai karateoktatás ezt is egy kicsit tévútra viszi. A versenyzést forszírozva, csak az ütések, rúgások kerülnek előtérbe, és ha valaki fiatal korában a karatét abbahagyja, még az is lehet, hogy világbajnokként, vagy most már nem sokára talán olimpiai bajnokként, a harcművészet tudományáról fogalma sincs.

 

Nagyon fontos, hogy fenti gondolatokat átgondoljuk mert a karate gyakorlása csak akkor fejleszti a testünket lelkünket és gondolatainkat, ha ezekkel tisztába kerülünk.

 

Gichin Funakoshi szerint a karate-do célja nem a győzelem vagy a vereség eldöntése, hanem a gyakorlatok tökéletesítése és a jellem fejlesztése.

 

 

Benyó Lipót JKA 5. danos mester tanácsai a Karate-do-t gyakorlóknak

 

1. Szád mondjon mindig igazat!

2. Füled legyen mindig éber!

3. Szemed a lényeget lássa!

4. Orrod érezze a feléd irányuló érzéseket!

5. Érintésed a lelkedből jöjjön!

6. Az agyad legyen a „Hatodik érzéked”!


Hogy jobban érthető legyen:

Gondolataimat mindenekelőtt az Öt gyűrű könyve olvasása után kezdtem el megfogalmazni magamban. Gichin Funakoshi asszociált az öt „gyűrűre” az öt heian katával. Én asszociáltam az öt érzékszervünkkel az öt heian katára, illetve az öt elemre az Öt gyűrű könyvéből (Föld, Víz, Tűz, Szél, Üresség). Én még további gondolatot fűztem hozzá a hatodik pontra vonatkozólag, ugyanis a buddhista filozófia szerint nem öt érzékszervünk van, hanem hat.

 

1. Heian shodan: A föld katája. Ez az alap, tehát ha a szád mindig igazat mond, akkor a becsületesség a legfontosabb. Becsületesség = alap.


2. Heian nidan: A víz katája. Mikor gyakorolsz, mindig egy patakra kell gondolni, ahogy csobogása, a kanyargós útján a lassú vagy gyors sodrása, így elemezze a füled a hallottakat, ahogy csobog, ahogy kanyarog hol lassan, hol gyorsan, tehát mindig mozgásban van, mozgása nem lankad, tehát éber. Tehát a mozgás = éberség.


3. Heian sandan: A tűz katája. A lángok ide-oda csapnak. Ilyen fürge legyen a pillantásod. A tűz melegít vagy elemészt, ilyen legyen a nézésed, melegítsen, vagy ha kell, izzásával megsemmisítő legyen. Nézésedből jöjjön nyíltság, őszinteség.

 

4. Heian yondan: A szél katája. Magas és mély, erős és lassú, lágy és kemény mozdulatokból áll. Ugyanígy állandóan legyél „mozgásban”, a külső nyugalmad belső aktivitással párosuljon.

 

5. Heian godan: Az üresség katája. Ha ezt eléred, gyorsabb leszel a gondolatnál. Ugyanis a reakcióidőd a vegetatív idegrendszered adja, s csak azután tudatosul.

 

De vigyázz! Ha nem a fentiek szerint élsz, könnyen tehetsz olyat, amit azután megbánhatsz. Csak hittel és alázattal gyakorló ember érheti el az őszinte megnyilvánulást. Ha az ember gondolkodik, az megnöveli a reakcióidőt. Ezért kell sokat gyakorolni, hogy mielőtt még egy mondásra vagy egy felénk irányuló támadásra tudatosul az agyunkban, hogy mit kell tenni, addigra már régen elkéstünk a válasszal vagy a visszatámadással. Ezért ha tiszta jellemű emberek vagyunk és begyakoroljuk a karatetechnikákat, akkor azelőtt, mielőtt tudatosodna, hogy mi a válasz akár szóban, akár tettben, azt már meg is tettük. Így ahogy mi mondjuk magyarok, a gondolatnál is gyorsabbak vagyunk. Persze, mert kihagytuk a gondolatot, azaz az agyunk üres volt, és az ürességből tört elő a válaszreakció.


Ha például valaki nem egyenes jellemű ember, ferde gondolatai vannak vagy rossz szándékai és úgy gyakorol karatét, akkor bizony sokszor olyat mond, amivel mást megsért kapásból, vagy úgy üt meg valakit vagy egyáltalán megüti, pedig nem is akarná.

 

Tehát ezért kell fejleszteni a jellemünket és tisztességesen élni, hogy a birtokunkba jutó, a gondolatnál is gyorsabb reakcióra képessé tevő karate életünkben a jó célt szolgálja.

 

6. Ahhoz, hogy ezt elérd, gyakorold az öt heian katát úgy, ahogy azt tőlem tanultad (jobbra, balra, kata kihon, bunkai, előre, hátra, s a többi), és gyakorold a Te négy kiválasztott mesterkatádat. Fogod érezni a benned szétáramló kiegyensúlyozottságot, lelki nyugalmat. Önbizalom, magabiztosság fog sugározni belőled, nem egy befolyásolható, egy akaratgyenge, egy megtörhető lény leszel, hanem egy olyan egyéniséggé válsz, aki tudja, hogy az életét hogyan akarja élni, aki tudja, hogy ha tisztelet ad, akkor kap is, és aki azt is tudja, hogy ha esetleg nem kap tiszteletet, akkor azt hogyan tudja megoldani, hogy azzá váljon. Ez adja meg a belső nyugalmat.


Ne feledd! Az edzéseken csak tanulsz, persze egyre többet, magasabb szintűt, de mindennap gyakorolni kell, ez fejleszti a jellemed.

 

Ne feledd! Egy mesterkata megértéséhez többéves gyakorlás szükséges. A karate gyakorlását építsd be az életed mindennapjaiba! Akkor beszélhetsz majd a karate-dóról (üres kéz útjáról).

 

Ne feledkezz meg erősítésről (súlyzózás), kihon gyakorlásáról (alaptechnikák) és a makiwara használatáról (kézzel és lábbal).

 


Tisztelt érdeklődők!

 

Mint a fenti írásomban is említettem, egy kis erősítés sosem árt. Ehhez ajánlom az alábbi képen látható, általam megtervezett, lakásban akár bútorként is jól mutató húzódzkodó-tolódzkodó segédeszközt. Megrendelhető Kalocsai Istvántól. Kedvezményes ára egyesületünk tagjainak 25 ezer Ft. Érdeklődni a 06-30-221-1130-as telefonszámon lehet.

 


 

Az otthoni gyakorláshoz hasznos útmutatások találhatók Benyó Lipót mester által készített DVD-ken, melyek megrendelhetők.

 

 

  • 1. DVD: Kezek és lábak speciális erősítése
  • 2. DVD: Alaptechnikák
  • 3. DVD: Amikor nem a bírók pontjai számítanak (Heian 1-5 katák elemzése)
  • 4. DVD: Makiwara

 


A karate története röviden

 

A karate megalapítója Gichin Funakoshi mester, aki 1867-ben született Okinawa szigetén egy kisnemesi családban. Beteges gyerek volt, és kb. 12 éves korában kezdett a karatéval foglalkozni.

 

Gichin Funakoshinak két mestere volt, Itosu és Azato mesterek, akiknek a keze alatt kezdte gyakorolni a karatét. Akkoriban hónapokig ismételgettek egy katát (formagyakorlatot). A mester az edzések mellett nagy hangsúlyt fektetett testének erősítésére, így rendszeresen súlyzózott, és naponta több száz ütést mért a makiwarára. Testének erősödését úgy próbálta ki, hogy egy rettenetes nagy, orkán erejű viharban egy hatalmas zsákot szalmával megtömött, és kiállt a ház tetejére, ahol is a vihar tombolását végig átélte. A zsák szolgált arrra, hogy a viharos szélben röpködő tárgyakat fölfogja, és elképzelhető, hogy milyen borzalmas fizikummal kellett rendelkezni, hogy a több órán át tartó tomboló viharban talpon tudjon maradni.

 

A karate számomra ma is a harcművészetet jelenti, nem pedig a versenyzést, ennek komoly okai vannak. És itt követem Gichin Funakoshi gondolatait. Mit mondott Gichin Funakoshi mester a versenyzésről? Azt, hogy rontja a jellemet, és rontja a technikát. Mit mondott a harcművészetről? Fejleszti a jellemet, az őszinteséget, a jobbra való törekvést, a jómodort, az önfegyelmet. Ezek ma nagyon nehezen fölfogható és még nehezebben betartható fogalmak. De nézzük a karatét, aki versenyzik. A versenyző tudja, mikor lesz a verseny, tudja, mikor kell csúcsformában lenni, és ha jól időzít, akkor akárki előtte áll, komoly esélye van arra, hogy győzzön. Igen ám, de utána a felfokozott hajrának miután vége van, visszaesik a test ereje, állóképessége, a figyelem összpontosítás elszáll, hiszen a versenynek vége van, az a pár technika, amit besulykolt a versenyre, szétesik, és ha ne adj' Isten a buszmegállóban valaki beszól neki, a bajnok gyáva módon meghunyászkodik, annál is inkább, mert a kezén nincs seiken védő, a szájában nincs fogvédő, a keze nem szokta a makiwara ellenhatását, az ökle puha, s a többi, s a többi.

 

De nézzük a harcművészet oldaláról! Aki minden nap gyakorol, és betartja Gichin Funakoshi húsz alapigazságát a karatéról, az minden nap tesz a technika csiszolásáért valamit, az minden nap fitt, állóképes, és mivel minden nap makiwarázik, ezért az ökle minden nap olyan, mint a kő. Pszichikálisan mindig tettre kész, szellemileg mindig friss, fizikailag mindig akcióképes. Tehát nincs verseny utáni kipukkadás. Egy ilyen ember bármikor nyugodtan sétálhat az utcán.

 

De ne a verekedést nézzük! Azt nézzük, hogy az embernek tanulni kell, dolgozni kell, helyt kell állni az élet számos buktatóin, és ide nem hullámzó idegállapotú, hol erős, hol gyenge fizikumú, illetve szellemileg hol spiccen levő vagy tompa emberekre van szükség, hanem kiegyensúlyozott, szellemileg, testileg, lelkileg összhangban lévő embernek kell lenni. Ha sok ilyen ember lenne ebben az országban, az nagyon jó volna.

 

Sajnos a karate azért sportosodik el, mert ez a világ egyre inkább a pénzről szól. Kénytelenek vagyunk versenyeken részt venni, mert csak így tudunk integrálódni a mai magyar karate életébe. Az is kétségtelen, hogy nagyon nehéz  elérni azt, hogy egy fiatal - vagy bárki - minden nap gyakoroljon.

 

Ahhoz, hogy valaki a karatét manapság sikeresen tudja gyakorolni (a sikeres gyakorlás az, ha valaki testileg, technikailag, jellembelileg fejlődik), ahhoz hetente minimum kettő szervezett formában történő gyakorláson kell részt venni, legalább a hét öt napján makiwarán kell gyakorolni, és legalább egy héten kétszer speciális súlyzós edzéseket (erősítő edzéseket) kell végezni.